Sára írókuckója

Út a gyógyulás felé - Pszihiátria napló 1.

Már régóta tárt a nyári szünet. Én mit csinálok? A gépembe temetkeztem. Számomra a laptopom a menekülési pont és a zene. Hogy vannak e barátaim? Vannak de… na, igen itt jövök én a képbe. Én nem tudok rendesen barátkozni. Ha ha. Mostanában nem megy a mások felé nyitás. Nem tudok álarc nélkül mutatkozni. Szüleim sokszor figyelmeztettek, hogy barátkozzak, mert egyedül leszek, mint a kisujjam. Így is lett. Számomra a 10. osztály középiskolás éveim egyik legrosszabb éve volt. Az év kezdetekor elment a suliból egyetlen támaszom, aki egy felnőtt volt. Jó kis év lesz ez gondoltam. Március 2. Számomra az a kezdet napja. Hogy miért. Ekkor történt meg az első próbálkozás. Anya teljesen besokkolt, nem tudta mi történt/ történik egyetlen lánygyermekével. Az a vicces, hogy én se tudtam mi történik. Mibe vágtam a fejszém? Mit tettem magammal? Mi lesz ezután? Anya rögtön felhívta a pszichológusomat. Kell egy pszichiáter. Hurrá! Szedhetem a bogyókat. Mehetek a sok bolond közé. Hogy lehettem ennyire hülye? Mit tettem? Mi lesz most?

A megálló

 

Elnézést, leülhetek ide? Várjunk, téged ismerlek valahonnan! Te vagy a hogyishívják exem.  Emlékszel erre a helyre? Itt találkoztunk először. Amint „leültél” mellém, rögtön azt mondtad, hogy: „De szép ruhád van csajszi! Este tali? Nem voltál magadnál. Csuma részeg voltál. De nekem még akkor is jóképűnek tűntél.  Hazavittelek, nálam aludtál egy napot, literszámra nyomtam beléd a vizet. Még akkor se változott a véleményed a tegnapi ruhámról, amikor már józan voltál. Belém szerettél. Minden hétvégédet rám áldoztad. Féltetted az egészségem, akkoriban nagyon vékony voltam. Etettél, itattál. Pár évig jó és happy volt minden. De aztán kapcsolatunk, nagy változáson ment keresztül.  Személyiséged megváltozott. Egyre kevésbé volt hozzám kedved, újra elkezdtél inni. Hirtelen haragú lettél. Kiabáltál, törtél, zúztál mindent. Az én személyiségem nem változott. Csendben, szótlanul vártalak haza, tűrtem a durva beszólásaidat.  Egyre gyakrabban veszekedtünk. Tőled zengett az egész lakás, de én csak álltam előtted némán s tűrtem.  Elkezdtél kritizálni mindent. A ruhámat, a hajamat, a sminkemet, a főztömet és még sorolhatnám. Mi van?   Azt mondod hazug liba? Én hazug? Nem, drágám, te vagy a hazug. Tudod miért? Mert azt hazudtad rólam, hogy hazug vagyok.  Ne ütögessél!. Azt akarod, hogy meg lássák, hogy milyen bunkó vagy? Hol is tartottam? Ja, igen! Volt, hogy fél órán keresztül soroltad, hogy mit nem tudok. Volt, hogy fizikailag is bántottál.  Még mindig ott van nyoma az ütésnek az arcomon, látod? Szörnyű volt. Egy nap viszont elegem lett és kidobtalak, elváltunk.  Ma már van egy olyan párom, aki úgy szeret, ahogy vagyok. Ó, itt van a buszom. Na szeva, megyek haza boldog életet élni! Sok szerencsét seggfej!

A szegény és a gazdag

Hó borult London kis városára

 melynek utcáit egy szegény leány lába járja.

Nem figyel már senki a szakadt ruhás lányra.

Nem figyel már senki csak Addams úr háza.

Szegény leányka ott vacog a hidegben

Csak a keze maradt még fehéren.

Csak egy fillért, csak egy fillért! – ezt mondja a leány

Nem hallja ezt senki csak az Addams ház.

Kiszalad a gazdag fiú egy éjszaka a térre

Meglesi a kislányt, hogy életben van- e.

Ott feküdt a gyermek még mindig szuszogott

A fiú bevitte házába ott már nem fázott.

Felébredt a lány szemét kinyitva

A fiú ruhát adott neki etette, itatta

Elpanaszolta a kishölgy bánatát   

Nem találta élete kis zugát.Te mindent megkapsz drága herceg

Ételt, italt, házat, kertet és mindent amit  a jó isten ad neked.

Aranyos ruhákban jársz, pincér szolgál ki

Én pedig élelmem az utca falaiból kotrom ki.

Ezeket panaszolta a fiúnak

Szemei rögtön könnybe lábadtak.Befogadlak én te szegény árva

Aludj nálam szép dunnás ágyba

Annyit adok neked élelmemből

Amennyi neked hiányzott egész életedből

Nem jársz többé szakadt ruhába

És alhatsz egy szép nagy ágyba

A lány zokogva borult a fiú nyakába

Bizony sírtak a macska is látta.

Fölvette az arany ruhát s azt a gyönyört látván

Így lett a kolduslányból egy gyönyörű

 királylány.

Ezt a verset 13 évesen írtam. Első "komolyabb" vers.

Köszöntő

Sziasztok!

Ezt a blogot azért hoztam létre,hogy verseimet és novelláimat megmutassam a "Nagyvilágnak", Kérlek titeket ne írjatok gyűlölködő kommenteket, aki meg nem kedveli a novellákat vagy verseket,ne olvassa költeményeimet!

De az építő jellegű kritikákat nagyon szívesen veszem! Köszönöm!

 

Sára♥

 

süti beállítások módosítása