Kalló Sára
Köszöntő Atilkának
Nem volt apád, se anyád, se istened se hazád
Szavakba szőtted lelked kiáltását.
Démonok gyötörték törékeny életed
De te csendben vártál, vártad végzeted.
A mama nem vitt fel a padlásra
Az volt élete utolsó mosása.
Szíved érte összetört,
Toporzékoltál,
Még mindig ott vár a dagadt ruhákkal teli kosár.
Tiszta szívvel vártad a szerelmet
Etelka bíztatott, de a háború elveszett.
Szavaidat füzetbe vésted,
Válaszért könyörögtél,
Miért nem boldog az élet?
Írás közben néhol álom jött rád
Elaludt melletted kis Balázs.
Ám a mai nap a tiéd, légy hát boldog,
Ünnepelj jó atyáddal, aki az égben bölcsen mosolyog.
Verseid fejemben visszhangzanak
A szívek s lelkek ma érted szavalnak.
A mai napra eme verset adom
Köszöntelek születésnapodon!